hogy konzervatív értékközpontú,
széles körben elismert életművek bemutatásával
példát mutasson az érdeklődő közönségnek.
Az 5-10 perces portréfilmeken keresztül az ország minden pontjáról olyan lokálisan ismert embereket, tudósokat, művészeket, sportolókat, vallási személyeket mutatunk be, akiknek tevékenységük, hagyatékuk rendkívül inspiráló. A programban résztvevők mind a konzervatív gondolat mellett elkötelezett, jelentős életművel rendelkező, példaértékű szereplők, akik garantáltan hitelesen tudják átadni a konzervativizmus esszenciáját a nézőközönség számára.
„Hiszek a múlt, jelen és a jövő szövetségében.”
„ Mi viszont úgy gondoltuk, hogy Tokajban olyan bort lehet készíteni, amilyet sehol máshol a világon. Kivételes borvidék ez, amit meg kell becsülni.”
„Különben azt hiszem, az emberek nagyjából egyetértenek abban, mit tekintünk rendnek, és mi az, ami ettől eltér: a káosz.”
„Vallom azt, hogy a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum. Nemcsak egy összetartó erő, hanem a régi világnak, a régi kultúrának a hordozója is.”
„A zárt közösségű iskolák hagyományosan konzervatív, értékőrző szellemiségűek, és úgy gondolom, hogy ennek az oktatási rendnek nem járt le az ideje.”
„Ami viszont nekem fontos, az az emberi tartalom. Ha ezt nevezzük konzervativizmusnak, akkor igen, az vagyok.”
„Nagymamám mondta, hogy röst kétszé’ fárad. Ez azt jelenti, hogy ha valaki rest, vagyis nem úgy csinálja, ahogy kell, mondjuk rosszul végzi el a gazolást, akkor csinálhatja újra.”
„Vallom azt, hogy a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum. Nemcsak egy összetartó erő, hanem a régi világnak, a régi kultúrának a hordozója is.”
„Ha nem felejtem el, hogy honnan jöttem, és mindig tudom, hogy hová akarok eljutni, akkor sehol nem fogok eltévedni.”
„Ez a kereszt az életet jelenti, és minket, minket magyarokat, hogy a romokból föl lehet támadni, a romok ellenére meg lehet maradni.”
„Fiatalon minden nyáron és télen dolgoztam, és a munkaadóimnál arra figyeltem fel, hogy mindennek megadják a módját, volt méltósága, szertartása a tevékenységeiknek, legyen az fizikai vagy szellemi munka. Ez a hozzáállás átragadt rám is.”
„A Kner családban átörökített tudás lényege: minden azon múlik, hogy azokat a tradíciókat,
amelyeket mi egy műhelykultúrába összegyűjtöttünk, át tudod-e venni, és együtt tudunk-e dolgozni.”
„A konzervatív szemlélet számomra a hagyományok őrzését jelenti, Az életünket
meghatározó értékek, és törvényszerűségek megőrzését. Maradinak is mondják, de igazából
nem az, mert a konzervatívizmus meg akarja óvni mindazt, amit jónak talál.”
„Ha átérezzük és megéljük a pillanatot, az itt és mostban születő, megismételhetetlen, egyedi helyzetet, amelyikben esélye van találkozásnak és egymás megértésének, ha erre képes vagy bármikor és bárkivel, akkor kezdesz valamit sejteni arról, mi a dolgunk nekünk, pedagógusoknak.”
„Mindannyian megéljük a kultúrának, a művészetnek a popularizálódását, elsekélyesedését. Aki a minőségi művészet bemutatására vállalkozik, az végvári küzdelmet folytat. Itt, Békés megyében, de a világ más pontján is.”
„Boldog ember az lesz, aki azzal foglalkozik az életében, ami őt igazán érdekli.”
„A műveltség az olyan dolog, ami óhatatlanul is értékítélőképességet fejleszt, viszont könyvtárosként a könyvtárosnak értékítéletének nem szabad lenni.”
„Minden nemzet a múltjából él. Ha a múltat nem tiszteljük, akkor a jelent nem is érdemeljük meg.”
„Soha nem utasítanak vissza az emberek egy jó szót. Még a legmufurcabb ember is egy pillanatra elcsendesedik, ha jó szót hall.”
„A családban nagyon egy húron pendülünk, nagyon egyformán gondolkodunk. És én mindig mondom nekik: Gyerekek, munka! Ha a munka tisztességes, becsületes, kitartó, hosszantartó…, higgyétek el, hogy kifizetődik!”
„Nekem egyértelmű volt, hogy az ősök hagyatékának a továbbgondolása, megismerése, ápolása, továbbgörgetése a dolgom.”
„Már édesapám annak idején tíz éves koromban megjövendölte, hogy ha bármikor szeretet nélkül kutatok, tudományt végzek, nem fog érni semmit – és ezt így éltem át, így tapasztaltam.”
„A kékcédulás választások után, a kommunizmus alatt a zsennyei kastélyt istállóvá alakították át meg szétlopták, majd a művészek – szobrászok, festők – elkezdtek oda beköltözni, ott alkotni. Tulajdonképpen ők mentették meg a kastélyt.”
„Sokszor mondják, hogy nagyon maradian és konzervatívan gondolkozik egy kézműves, és a mai modern világban ez egy teljesen halálra ítélt dolog. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az egyetlen, tényleg fenntartható gondolkodás, amivel élni érdemes ebben a mai világban. Sok száz év, sok generáció felhalmozott tudását hordozzuk magunkkal.”
„Talán létezik egy olyan kategória is, hogy haladó konzervatív, aki megbecsüli a hagyományokat, sőt abból táplálkozik. A színpadi munkának nincs mindig látható eredménye, vagy legalábbis gyorsan elillan: magyarföldi templom viszont látható. Ott áll a mezőn közepén, a falu határában: az őrhajó békéje vár minden betérőt.”
„Egyszer csak találkoztam egy férfitekintettel, Kovács Gyula tekintetével, aki azt mondta: mentsük el a Kárpát-medence pusztuló őshonos gyümölcshagyatékát, mert azt gondolom – fogalmazta ki ő –, hogy ha ez beindulna, az igazi nemzetmentő gondolat lenne.”
„Vegyék tudomásul, hogy nem csak az van, ami van, hanem ami alattunk van, az még fontosabb. Őrizzük és tiszteljük múltunk emlékeit!”
„Nem a név, hanem az, hogy mit alkottak, mit birtokoltak, mit csináltak meg. A művészet nem felesleges dolog, rengeteg vigasztalást, örömöt tud nyújtani az embernek, jó társaság is. E nélkül én biztos nem nagyon tudnék élni.”
„Ha sokféle tevékenysége van egy embernek, ami számára mindegyik fontos, akkor ezek előbb-utóbb összeállnak és egymást erősítik és létre tudják hozni az egészet.”
„Az összes dalos, játékos, énekes, táncos játékban nincs győztes és legyőzött, hanem az együttműködés öröme. Ez az, ami hiányzik a társadalmunkban.”
„Egy mesterembernek olyat kell tudni alkotni, ami olyan maradandó, hogy benne van a múltunknak az ápolása, a jelennek az építése a jövő számára, de olyan erősen, hogy mint gyökerek, az általunk jövő nemzedék kapaszkodni tudjon belé.”
„Nincs itt semmi varázslat. minden reggel 6-kor felkel egy Auguszt, bemegy az üzletbe, elkezd pogácsát sütni vagy fagylaltot csinálni, kinyitja az üzletet, és ez így megy 150 éve.”
