„A konzervatív szemlélet számomra a hagyományok őrzését jelenti, Az életünket meghatározó értékek, és törvényszerűségek megőrzését. Maradinak is mondják, de igazából nem az, mert a konzervatívizmus meg akarja óvni mindazt, amit jónak talál.”

Tekintse meg interjúnkat!

„1933-ban születtem Kispesten. 1958-ban végeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő
szakán. Mestereim Bencze László és Fónyi Géza voltak. 1958-tól férjemmel, Meggyes
Lászlóval költöztünk a Szolnoki Művésztelepre. 1975-ben elnyertem a szolnoki Festészeti
Triennálé első díját. 1961-től rendszeresen szerepeltem a Szolnoki Művésztelep csoportos
kiállításain a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, valamint az országos festészeti
kiállításokon. Első egyéni tárlatom 1961-ben volt Budapesten. Festményeim inspiratív eleme
legtöbbször a szolnoki táj, a Tisza és a Zagyva köze, ahol a téma a látvány és látomás határán
fogalmazódik meg, ugyanakkor főiskolás koromtól portrékat is örömmel festek. 2013-ban
megkaptam a Magyar Arany Érdemkeresztet, 2020-ban pedig Munkácsy Mihály-díjjal
tüntettek ki.”

Share on facebook
Share on email
Share on tumblr

Hozzászólások

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük