Konzervatív Értékrend Program
Eredete (latin): conservativus (mn) – fenntartásra törekvő; conservo (ige)- épségben tart, fenntart, megkegyelmez, megment, megőriz, megtart, tartósít
„A civilizáció az anyagnak olyan nagystabilitású állapota, amely alkalmas összegyűjteni, elvontan elemezni, vagyis absztrahálni és felhasználni az információt a célból, hogy saját magáról és környezetéről a lehető legtöbb ismeretet nyerje, és hogy létrehozza a megőrzési reakciókat.” (Nyikolaj Kardasev)
Előzmény
A TIT Kossuth Klub Egyesület (továbbiakban Egyesület) egyik fontos feladatának tekinti a konzervatív alapértékek széles körű disszeminációját. Az elmúlt évtizedekben a konzervatív gondolat súlyos értékválságon ment keresztül. Ennek egyik oka: az információs forradalmat követően a közgondolkodást meghatározó (hír)platformok jelentős mértékben megváltoztak, a kevésbé szofisztikált véleményvezérek befolyása a közösségi médián keresztül ellenőrizhetetlenül terjed, nem beszélve a hoax-ok mesterségesen kreált valóságáról. Az online tér nyújtotta szabad publikáció olyan hiteltelen, ám nagy hatékonyságú kommunikációs programoknak biztosít lehetőséget, amelyek tudatosan – vagy csupán megalapozó tudás nélkül – a hagyományos gondolkodási struktúrák erőszakos lerombolására törekednek. Ezek között találjuk elsőként a konzervatív gondolkodást.
Kijelenthető, hogy a konzervatív kifejezés alatt a 21. század technokrata embere elsősorban a kispolgári, avitt, szabálykövető, ódivatú, mereven ragaszkodó, a szabad szellemet kizáró, nem-progresszív, szűk látókörű stb. jelzőket érti. Ez a téves megközelítés határozza meg a közgondolkodásban meglévő jelenlegi szerepét. Gyakorlatilag a konzervatív jelző majdhogynem megbélyegzést takar.
Erre a példátlan és elfogadhatatlan folyamatra kíván Egyesületünk szemléletformáló választ adni az általa létrehozott Konzervatív Értékrend Platform (továbbiakban KÉP) formájában.
A konzervatív gondolat újrafogalmazása
Fontos feladatunk a konzervatív gondolkodásmód gyökereinél kezdenünk koncepciónk kidolgozását. A fent bemutatott eredeti jelentéstartalmak határozzák meg kiindulópontjainkat és összekötő kapocsként is szolgálnak a modern értelmezés számára.
A fenntartásra törekvés, mint a fenntarthatóság elsődleges személyes, közösségi és globális szándéka meghatározza a jelenkor közbeszédét. A globális környezeti válság, a transznacionális gazdasági vállalkozások növekedésének problémái, az energiaválság, vagy a túlnépesedésből adódó társadalmi terhelés egyaránt fenntarthatósági (sustainability) kérdéseket vetnek fel. A növekedés és a változás dinamikája szükségszerűvé tette azokat a kérdésfelvetéseket, amelyek középpontjában egy hagyományos szemléletmód újrafogalmazása áll: a konzervativizmusé.
A problémák megoldási javaslatai között a következő felhívásokat találjuk: Mentsd meg a Földet!, Őrizd meg működőképességedet! Vásárolj hazai termékeket! Őrizd meg hitvallásodat! stb. Azok a mozgalmak, amelyek a fenntarthatóságot tekintik vezérelvüknek nem nevezik magukat konzervatívnak. Mi lehet az oka, hogy az eredeti jelentésében is erre törekvő konzervatív szemléletre nem tartanak igényt? Szükséges-e megtagadni évezredes tapasztalatok összefüggésrendszerét pusztán azért, mert a modern korban avittnak, vagy ódivatúnak tekintik a kifejezést?
Vizsgáljuk meg milyen kifejezésekkel tudjuk körbeírni a konzervatív gondolkodásmódot és attitűdöt. Kiindulópontnak tekinthetjük a megalapozottság kategóriáját, ami nélkül nem épülhet struktúra. A megalapozottság biztosítja a rendszerszintű gondolkodáshoz való eljutást, ami körültekintővé és megfontolttá teszi a konzervatív embert. A rendszerszintű megértés a lokális, regionális és globális folyamatok áttekinthetőségét biztosítja, amelynek révén kialakul a közösség és a környezet iránti elkötelezettség és gondoskodás. Ennek elsajátítása során nyilvánvalóvá válik az értékalapú gondolkodás, ami a közösséghez és a környezethez való kötődésben hűségessé és hagyománytisztelővé teszi az embert. A kialakult viszonyrendszerben, ahol a dolgok harmonikus egységben szerveződnek, a cselekvési aktivitás kiszámíthatóvá és kiegyensúlyozottá válik.
Természetesen a konzervatív szemléletet leíró kategóriák körét lehet bővíteni és felhívni a figyelmet árnyoldalaira is, mint „a haladás folyamatának lassítása”, vagy „a modern kor fétiseinek visszautasítása”, de az összképet figyelembe véve kijelenthető, hogy akár a családszervezés, akár az életpálya-modellek, vagy az állami működőképesség vonatkozásában figyelemreméltó alternatívát kínál napjainkban is.
A Konzervatív Értékrend Program
2021 folyamán Tükör-Képek címmel 42 portréfilmet forgatunk, Nyitott Konzervatív Kerekasztal programunk keretében 21 tematikus beszélgetést, a Korszellem elnevezésű megalapozó plenáris sorozatunkban 10 előadást szervezünk. Emellett a teoretikus megalapozás érdekében 2021 őszén megjelentetjük a Konzervatív Kisenciklopédia című kötetet papíralapon és e-book formában is. A KÉP összes tevékenységének összefogása és áttekinthetősége érdekében létrehozzuk az Újvágású Értékrend blog felületet, amely mind a közösségi média, mind az online tér egyéb médiafórumai felé komplex áttekintést nyújt.
Konzervatív attitűdvizsgálat
A Konzervatív Értékrend Platform keretein belül megkíséreljük létrehozni azt a keretezési rendszert, amely magában foglalja a 2021-es programunkban megjelenített konzervatív alapkategóriákat. Alapkategóriák alatt azokat a jellemzőket értjük, amelyek a konzervatív szemléletmódot ontológiai értelemben meghatározzák. A vonatkoztatási rendszert az általunk választott témák és portréalanyok biztosítják, így tehát általános értékelésre nem adnak módot, azonban kiinduló pontja lehet egy új módszertani vizsgálatnak. Az alapkategóriákat tevékenységi körök szerint csoportosítjuk és az összefüggéseket egy szemléletes 3D modellben mutatjuk be.
Az attitűdvizsgálat elsődleges célja a konzervativizmus fogalmának tisztázása és a 21. századi megjelenési formáinak bemutatása.
Az attitűdvizsgálat során nemcsak azokat az alapkategóriákat helyezzük el a létrehozott mátrixban, amelyek a társadalmi normák szerint, etikai alapon minősíthetők, hanem amelyek önmagukban hordoznak meghatározó jelentéstartalmat. Több tudomány- és szakterület terminusainak összevetésével próbáljuk árnyalni egy-egy alapkategória szerepét és funkcióját meghatározott kontextusokban. Ez az interdiszciplináris szemlélet a későbbi kutatások vizsgálati módszertanát és hermeneutikai (megértés-értelmezés) nyitottságát szolgálja.
Az attitűdvizsgálat további célja a közgondolkodásba tévesen beivódott dichotómiák feloldása, amelyek sok esetben a félreértett, vagy eltorzított jelentéstartalmakból következnek (például, hogy liberális-konzervatív ellentét nem létezik, mert liberálissá csak a konzervatív válhat). Ennek szemléltetése érdekében létrehozzuk a nem-konzervatív attitűdök kategóriarendszerét is.
