„Vannak mondatok, amelyeket lehet egészen lejáratottnak tekinteni, de ennek ellenére érvényesek és jók. Ilyen az Isten, Haza, Család gondolata is és ilyen a Híven, Becsülettel, Vitézül.”
Tekintse meg interjúnkat!
Zétényi Zsolt (Veszprém, 1941. aug. 9.) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja,
a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja. A
nevéhez fűződő, 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által
megsemmisített törvény, a „lex Zétényi” ( Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat )
az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és
hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé. A Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával
1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a
felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a család képviselője, valamint a háborús
bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett Képíró Sándor védőügyvédje.
Édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt. Apai családja
után katolikus vallású. Rákospalotán tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd
Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomát szerzett 1964-ben. 1967–68-ban
a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője. 1968-ban letette bírói-ügyészi szakvizsgáját, 1968–69-
ben az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig
jogtanácsos, majd 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól 2013-ban történt megszűnéséig
a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja,
ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban képviselte a Bajcsy-
Zsilinszky Társaságot az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon, a kerekasztal és az állampárt
megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án.