„Sokszor mondják, hogy nagyon maradian és konzervatívan gondolkozik egy kézműves, és a mai modern világban ez egy teljesen halálra ítélt dolog. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az egyetlen, tényleg fenntartható gondolkodás, amivel élni érdemes ebben a mai világban. Sok száz év, sok generáció felhalmozott tudását hordozzuk magunkkal.”
Tekintse meg interjúnkat!
1975-ben születtem Szentgotthárdon. Családom nemzedékek óta fazekassággal foglalkozik.
Jenő nagyapám sok éven át volt a magyarszombatfai kerámiagyár telephelyvezetője, ugyanitt
apám Albert Attila hét évig volt a korongosok művezetője, majd 1981-ben alapított műhelyt.
Itt sajátítottam el a szakma fortélyait. 1993-ban ismertem meg feleségemet, Mariettát, akivel
közösen végeztük el a fazekas szakiskolát Szentgotthárdon, és mindmáig alkotótársként
dolgozunk együtt.
Az Őrségben a fazekassággal az első írásos emlékek alapján 1366 óta foglalkoznak. Munkám
során az elmúlt 700 évben kialakult formavilágot használom alapul. Fontosnak tartom, hogy a
megújuló igényeknek megfelelő edényeket készítsünk. Törekednünk kell az ősi formák
megőrzésére, új tartalommal való megtöltésükre.
